23. fejezet: Egy meglepő reggel (Castiel szemszöge)

Reggel felébredtem és nem a szobámban találtam magam. A falak fehérek voltak, unalmas polcok és egy szekrény. Még egy darabig néztem a plafont, majd felkeltem. A szobából nyílt egy külön fürdőszoba is. Kivánszorogtam a fürdőbe és megmosdottam. Egyáltalán hol vagyok? Visszamentem a szobába és kinéztem az ablakon. Nagyon korán lehetett, mert a nap még alig kelt fel. Kimentem a folyosóra és zenét hallottam a mellettem lévő szobából. Benéztem és az a szoba szöges ellentéte volt az enyémnek. A ruhák a széken, a gardrób kirámolva, a falak vérvörösek. Az ágy még púpos volt, de a hatalmas hifiből már üvöltött a zene. Bementem és az ágyhoz léptem.
- Hahó!- mondtam és megböktem a vállát.
Csak megfordult és láttam az arcát. Ez Dina! Most már emlékszem... Ezt a poént nem hagyhatom ki! Lementem a konyhába és egy pohárba hideg vizet engedtem. Felmentem a szobába és az ágy fölé hajoltam. Olyan békésnek tűnik.
- Mit akarsz azzal a pohár vízzel?- dörmögi.
- Ezt!- és nyakon öntöttem.
- Azt a jó k*rva eget!!!!!- kiáltotta és kiugrott az ágyból.
Én leszaladtam és kutakodni kezdtem a hűtőben. Dina még üvöltözött egy sort, majd hallottam ahogy megnyitja a csapot. Én addig kibányásztam a tejet és leültem úgy, ahogy otthon szoktam. Beleittam a tejbe és dörömbölést hallok a lépcső felől.
- Castiel!- szólt Dina, ahogy lejött a lépcsőn.
- Hm?- "kérdeztem" vissza.
Leért és a szeme megakadt rajtam. Majdnem lebucskázott az utolsó lépcsőfokról. Tetőtől talpig végigmért majd elmosolyodott. Rám kacsintott majd ő is elbújt a hűtőben. Csak most veszem észre, hogy egy szál bő póló van rajta. Az én szerelésem se jobb! Rajtam csak egy szál boxer van. Őt mondjuk megnézném a póló nélkül! Kibújt a hűtőből egy rakás hozzávalóval. Becsapta a hűtőt és nekiállt sütni. Kiöntötte a tésztát a palacsintasütőbe és csak nézte. Én mögé mentem és átkaroltam. Éreztem, hogy mosolyog a kezét az enyémre tette.
- Ülj le, neked is csinálok!- mondja.
- Én inkább itt maradnék!
- De ha nem engedsz el, akkor odaég!- mondta és kibontotta az ujjaimat.
Dina tud kemény lenni, de puha is mint a vaj. Simán lepofozhatott volna, de nem tette. Dina az még csinos is a maga természetességében, kivéve amikor azzal fenyegetőzik, hogy letépi a tökömet. Már akkor elkezdett tetszeni, amikor a suliba jött. Olyan kis félénk, kis aranyos volt. Persze suli előtt még kicsavarta az ujjaimból a fejhallgatóját. Utána megmentett a kicsapástól és még sorolhatnám... A lényeg az, hogy minél jobban megismerem, annál jobban tetszik. Főleg most pólóban...
- Mit látsz rajtam, ami tetszik?- kérdezte és észrevettem, hogy perverzen mosolygok.
- A pólód. Bár ami alatta van, az érdekesebb!- végigmért.
- Kész a palacsinta! Együnk!
- Ezt?- mutattam a fekete valamire.
- Igen, az a tiéd, mert arra miattad nem figyeltem oda! Ez pedig az enyém!- mondta és előhúzta a teljesen jó adagot.
- Ezt nem mondod komolyan!
- Dehogynem!- elkezdte enni a saját adagját. Átnyúltam az asztalon és megcsókoltam.
- Finom lett!- mondtam. Ő csak lefagyva nézett. Majd megrázta a fejét és tovább evett.
- Tessék!- odaadta a saját adagjának a felét. Én elkezdtem enni.
- Ismertetem a szabályokat, amiből csak 3 van: ne nyúlj a cuccaimhoz, ne nyisd ki a nappaliban a nagy szekrényt, illetve ne szaglássz a házban. Érthető?
- Igen.- mondtam unottan.
- Remek, mert nekem ma dolgom van!- mondta és felment.
Milyen dolga? Mi van?! Gyorsan megettem a palacsintát, majd én is felmentem az emeletre. Bekopogtam hozzá.
- Mi az?
- Hova mész?
- Ne szaglássz! Megbeszéltük!
- Jól van!
Én akkor is kíváncsi vagyok. Mi lehet Dina sötét titka? Kilépett a szobából és nem győztem talpon maradni. De amikor Dina külsejét megláttam, majdnem hanyatt estem.

Mint egy emós. A lényeg az, hogy hova a francba megy?!
- Elmentem. Csak este jövök!- el is tűnt.
És addig mit csináljak?! Felrúghatnám a szabályokat... Nem is rossz ötlet, de inkább az udvaron edzek. Még bajom lesz belőle. Felöltöztem és kimentem. Délben ettem ebédet és telefonáltam a haverokkal. Egyszer csak hallom a csengőt. Kinyitom és egy zöld melíros hajat látok meg.
- Csá, Viktor!
- Castiel?! Te mit keresel itt?
- Ezt én is kérdezhetném...
- Dina nincs itt?
- Még reggel elment.- bólintott és elment.
Mit keresett itt Viktor? Vállat vontam és elmentem tévézni. Kinyitottam a tévé alatti kis szekrényt és baromi sok DVD-t találtam. Horrorfilmektől kezdve, akciófilmeken át egészen a vígjátékokig minden volt. Megnéztem egy horrorfilmet. Amikor visszatettem volna a helyére kiesett egy másik. "A tábori időszak" ez volt ráírva. Biztos volt nyári táborokban. Visszatettem és tovább lézengtem a lakásban. Olyan 6 óra tájban Dina is megjött. Vörös volt a keze, gondolom festékes. Lemossa és felmegy. Felmegyek én is és éppen telefonon vitatkozik valakivel. Egy kicsit odanyomtam a fülem az ajtóhoz. Ezt hallom bentről.
- Figyelj, tiszta munka volt!
- ...- nem hallottam mit mondott az a valaki a telefonban.
- Az nem lényeg! A lényeg, hogy a meló elvégezve!
- ...
- A víz nem hozza ki a partra, nyugi!
- ...
- Direkt úgy intéztem!
- ...
- Akkor találkozunk a parkban holnap!
- ...
- Szia!- végzett a telefonálással.
Mi történhetett? Hallanom kellett volna a másik felét is. De most már tudom, hogy mi lesz a holnapi programom! Lesétáltam a tévé elé. Dina is jött le.
- Van kedved filmet nézni?- kérdezte vidáman.
- Persze. Milyet?
- Nekem mindegy! Te választasz, addig csinálok nasit.- mondta és eltűnt a konyhában.
Választottam egy horrorfilmet. Amíg betettem, addig Dina visszajött a kajával. Leültünk és néztük a filmet. Dina az ijesztő részeknél hozzám bújt, de ezt észre sem vette. Markolászta a pólómat, mint egy kislány. Én is magamhoz öleltem és így néztük tovább a filmet. A film végéhez értünk és Dina elaludt az ölemben. Én csak mosolyogva néztem, ahogy alszik kicsiket szuszogva. Felvittem ölben a szobájába és befektettem az ágyba. Még a reggeli gúnyájában volt, gondoltam átöltöztetem. Lemostam róla a rúzst és a szempillaspirált. Elkezdtem levenni a pólóját és megakadtam. Ez eddig bármelyik csajnál ment, miért pont most nem megy? A végén rászántam magam, hogy lehúzzam a pólóját teljesen. Ezért még kapni fogok! Melltartóban feküdt előttem.Nem is olyan deszka... Még egy ideig elnézegetném... Gyorsan rá kellett húznom a pólót, mielőtt felébred! Ráhúztam és mocorgott egy kicsit. A szoknyát lehúztam róla és legalább 4(!!!) kés volt a lábára szíjazva. Lecsatoltam a szíjat és a székére raktam. Szépen betakartam és leléptem a szobájából. Én is megfürödtem és lefeküdtem aludni. Olyan hajnali 4-kor Dina felsikoltott. Átrohantam hozzá.
- Mi a baj?-kérdeztem.
- Csak rosszat álmodtam...
- Rendben, próbálj visszaaludni...- mentem volna ki a szobából.
- Várj! Itt aludsz velem?- kérdezi szégyenlősen.
- Tényleg?- perverzen elmosolyodok.
- Igen.- mondta nevetve.
Befeküdtem mellé és átkaroltam. Ő a mellkasomra feküdt és el is aludt. Ez gyors volt! Én is elaludtam és reggel arra ébredtem fel, hogy Dina keze simogat. Megnéztem és még aludt, de csibész mosoly ült az arcán. A keze egyre lentebb vándorolt és erre felébredt. Gyorsan elrántotta a kezét és elpirult.
- Kívánsz mi?- csúszott ki a számon egy mosoly kíséretében.
- Hát, én... tudod én...- dadogott szegény.
- Miért dadogsz, hiszen álmodtad!
- Sajnos csak álmodtam!- vágta rá és szégyenlősen végig nézett rajtam.
- Velem álmodtál?- kérdezem.
- Ki mondta ezt...?- kerülte a szemkontaktust.
- Igen vagy nem?
- Talán....
- Akkor igen?- kérdezem meglepődve. Erre megcsókolt.
- Ez válasz a kérdésedre!- mondta és lement.
Most mi van? Ez hogy van? Én is lementem és éppen magát nézegette a tükörben.
- Egyébként hogy került rám a pizsipólóm?
- Hát az úgy volt...- most én égtem mint állat.
- Inkább nem kérdezem meg!- mondta.
- Helyes! Jól teszed!- helyeseltem.
Megreggeliztünk és ő megint elment. Addig rágódtam: mi volt ez reggel?! Egy kis idő múlva én is kimentem a parkba. Ott volt Dina, éppen várt valakit. Egyszer csak megjelent egy csaj és Dina kezébe nyomott egy csomó pénzt. A lány eltűnt és Dina is elindult hazafelé. Én pedig siettem, nehogy előttem érjen haza...