- Mit csináljunk?- kérdezem és felém fordul. Perverz mosoly terül szét az arcán, amint látja, hogy az imént fürödtem le.
- Hmmm... Lenne pár ötletem!- mondta és odaszorított a falhoz.
- Én az egész nyári szünetre gondoltam.- mondtam mosolyogva.
- Nem tudom.- mondta és a kezét a derekamra tette.
- Kezdetnek itt csináljunk rendet!- mondtam és kibújtam a szorításából.
- Az ráér!- mondta én meg megcsókoltam.
- Tudom, tudom!- mondtam nevetve.
Igazából csak a medál járt a fejemben. Az este folyamán, amikor Lysander vagy Cassy közelében voltam, égetni kezdett. Ezt ki kell majd próbálnom! Lehet, hogy nekik kéne odaadnom a medált? Végül csak kitakarítottunk és hazakísért. Amikor a ház elé értünk, Sam szabályosan kirúgta az ajtót.
- Hol voltál?!- kérdezte tőlem.
- Nyugi, csak Castielnél voltam!- mondtam és ő végigmérte Castielt.
- Kettesben?- kérdi ijesztő hangsúllyal.
- Dehogy! Buli volt!- mondtam és Sam hüledezni kezdett.
- Ittál?- kérdezi összehúzott szemekkel.
- Igen. De ezt úgy mondod, mintha nem neked csúszott volna le a torkodon 7 feles egymás után odahaza!
- Remélem jól érezted magad! Castiel, örvendek!- egyből nem olyan atyáskodó. Visszament a házba.
- 7 feles?- kérdezi mosolyogva Castiel.
- Igen! Edzés után lazítani is kell!- mondtam mosolyogva.- Bejössz?
- Miért ne.- mondta és bement a házba.
Délután hármasban néztünk filmet, Sammel jól összehaverkodtak. Aztán jöttek rólam a cikis sztorik...
- Egyszer volt, hogy Dina melltartóban jött ki az edzőpályára. Félkómában volt, azt se tudtuk hall-e minket!- mondta nevetve Sam.
- Komolyan?- nézett rám Castiel.- Gyilkos lehetett a megjelenésed!
Estig röhögtek rajtam, majd én kezdtem égetni Samet.
- Egyszer, a táborban buli volt. A mentorok nem zavartak bennünket és Sam annyira berúgott, hogy zaklatni kezdte az ott lévőket.
- És ez miért volt baj?- kérdezi Sam halkan.
- Nem emlékszel? Fiúkat taperoltál le!- mondtam nekik nevetve.
Castielre rájött a röhögőgörcs, Sam az csak szitkozódott. Végül felmentünk aludni. Befeküdtem az ágyba és Castiel pedig hátulról átkarolt. A medállal álmodtam ismét. Ez a rémálom pár napja gyötör. Hirtelen kinyitottam a szemem és megöleltem Castielt.
- Hé, mi a baj?- kérdezi és magához szorít.
- Csak álom volt, csak álom volt...- suttogtam Castiel mellkasába.
- Mit álmodtál?- kérdezi. Én könnyes szemmel ránézek.
- A medál meg fog ölni... Még a saját nővéremet is ellenem fordította...
- Nyugodj meg! Segítek neked, csak mondd meg, hogyan.
- Lysander és Cassy. Ők a megoldás. Találkoznom kell velük.- nem tudom, hogy mi ütött belém.
Kipattantam az ágyból és öltözni kezdtem.
- Most akarsz menni?- kérdezi álmosan.
-Igen, addig nem alszom nyugodtan.- mondtam hadarva és az ablakomhoz léptem.
Mielőtt Castiel bármit mondhatott volna, kiugrottam a fára. Lysander négy utcával lakik arrébb. Siettem, mintha valaki várt volna. Lysander ajtajában Cassy áll egy lámpával a kezében.
- Gyere, Dina! Sietned kell!- mondta Cassy felém nézve.
Leugrottam a fáról és berohantam a házba. Lysander és Cassy állt előttem.
- Tessék! Ezt nektek adom!- mondtam és levettem az átkozott medált.
- Köszönjük!- mondták kórusban és csak most veszem észre, hogy egy csillag van a padlóra rajzolva.
- Mit akartok ezzel a...- mondtam és ők odatették a medált a csillag közepére.
Nagy fényesség tört elő a rajzolt csillagból.
Folytasd!!!
VálaszTörlés