38. fejezet: Részegek és buli (Dina szemszöge)

"Írói megjegyzés"
Nagyon köszönöm azoknak az embereknek, akik olvassák a blogomat. Remélem tetszik, nyugodtan írjatok véleményt, mint ahogy Beres Kincso Dora is tette. Hogy lássátok, hogy mennyire jól esnek az ilyen kommentek, most neki ajánlom ezt a részt. Kellemes olvasást és szép napot!
"Írói megjegyzés vége"
- SAM!!!!!- ordítottam.
- Mi van?- jött le az emeletről egy szál alsógatyában (!!!!!!).
- Miért rámoltál szét mindent?!
- Ja, csak megnéztem!- mondta nyugodt szívvel.
- Akkor én is megnézem, hogy hogy takarítod össze. Gyerünk, nem érünk rá egész nap!- mondtam.
- Ne húzd fel magad ennyire! Minek bent tartani, hiszen úgy is használod, nem?
- Csak azért tartom szekrényben, mert a mérgeim erősen párolognak, még az üvegben is!
- És a kardok minek vannak eltéve?
- Mert talán nem csak én járok a házban! Például mit mondok Rosának, ha átjön és meglátja a katanámat? Azt hogy: Jaj, elfelejtettem szólni! Én egy bérgyilkos vagyok!- mondtam.
- Jogos! Segítek elpakolni.
- Köszönöm!
Elkezdtük összepakolni a dolgokat. Sam majdnem kávé helyett egy speciális mérget ivott meg. Mire végeztünk mindennel, teljesen besötétedett.
- Figyelj,kiviszem a szemetet!- mondtam és Sam bólintott.
Kivittem a szemetet és egy 5 tagú fiúcsapat közeledett felém. Már nem tudtak megállni sem a lábukon, úgy leitták magukat.
- Hé, cica!- mondta az egyik.- Gyere már ide!
- Arra várhatsz, köcsög!
- De kis harapós! Ez tetszik!- mondta egy másik és megfogták a kezem.
Körbekerítettek és fogdosni kezdtek. Ökölbe szorítottam a kezem és az egyiknek úgy behúztam, hogy 3 foga odalett. Egyből elterült, a többi egy kicsit hátrált.
- Intézhetjük szépen vagy durván!- mondtam fenyegetően.
- Mit tud ártani nekünk egy kislány! Gyere szivi!- mondták és ismét fogdosni kezdtek.
Az egyik pasasnak kirúgtam a lábát, akkorát koppant a feje, hogy elájult. A maradék 3 nem akart lekopni, így előkaptam a combomra erősített kést és védekezni kezdtem. A részegek csak a kést figyelték, így könnyedén ki tudtam ütni őket. Mikor már mindenki a földön feküdt, egy árokba hordtam őket. Gondoltam, ha már így itt vannak, Nataniel se maradjon éhen! Egy kicsit lecsapoltam őket, mindegyikből egy keveset. Bementem a házba és Sam rám nézett.
- Eddig tartott kivinni a szemetet?
- Bocsi, még beszélgettem egy kicsit.- mondtam, ő megvonta a vállát és leült tévézni.
Én lefeküdtem aludni és elgondolkoztam. Holnap van az utolsó tanítási nap... Mi lesz ebből!
"Másnap"
Arra ébredtem, hogy Sam rázza a vállam.
- Mit akarsz?- dünnyögtem.
- Főzöl nekem kávét?- kérdezte.
- Te nem tudsz?
- Nem. És te olyan jól csinálod! Kérlek!- mondta és rázott tovább.
- Tanulj meg!- mondtam és a fejemre húztam a takarót.
- Ha te nem jössz, majd én viszlek.
- Ezt hogy...- nem bírtam befejezni a mondatot, mert felkapott akár egy zsákot.- TEGYÉL LE!!!!
- Csinálsz nekem kávét?- kérdezte és megrázott.
- Ne-e-em!- mondtam, miközben rázott.
- Oké!- mondta és megközelítette a lépcsőt.
- NEEEEEE, csak azt ne!- mondtam.
- Óóóó, de!- mondta és lekocogott a lépcsőn.
Mire leértünk a hányinger kerülgetett.
- És most?- kérdezte.
- Oké, csak ezt még egyszer ne csináld! És tegyél le!- mondtam.
- Fekete kávét kérek, 2 kockacukorral!- mondta és leült a kanapéra.
Én duzzogva megcsináltam azt a rühes kávét és már szaladtam is a suliba. Castiel a kapuban beszélgetett a többiekkel.
- Szia, Dina!- ölelt meg Cassandra.
- Szia!
- Találkozunk suli után!- mondta Cassandra a fiúknak és lelépett.
- Szia, Lysander, Castiel!- mondtam vicceskedve.
- Gyere ide!- ölelt meg Castiel, majd megcsókoltam.
- Dina, akartam is mondani!- mondta Lysander.- Buli lesz Castielnél. Gyere te is!
- És én erről miért nem tudtam?- kérdeztem Castiel felé fordulva.
- Mert minden haverom rád mászna.- mondta Castiel.
- Jól hangzik! Megyek!- mondtam és bementem az épületbe.
A szemembe ötlött egy plakát.
"A jövő évi színdarab a Bérgyilkos bosszúja lesz. Íme a szerepek:...."
Azt hittem, hogy a színdarab már rég lement. Megnéztem a szereposztást és hirtelen mosoly terült szét az arcomon. Lívia- Dina Taylor, ez volt odaírva. Megkerestem Castielt is, ő lesz az egyik ellenség. De Lysander szerepe furcsa volt. Mivel ő lett a szeretőm, akiért harcolok. Basszuskulcs!  Szerencsére csak jövőre fogjuk előadni! Fellélegeztem és órára mentem. A nap lassan, de eltelt. Hazamentem és éppen becsuktam az ajtót, amikor valami puffant az emeleten. Gyorsan felszaladtam és Samet látom meg, ahogy a feldőlt szekrényem mellett áll.
- Mit keresel?
- Semmit!- mondta és kiviharzott a szobámból.
Oké, ez különös volt... De koncentráljunk egy kicsit az esti bulira. Castielt bosszantsuk egy kicsit!