2014. január 17., péntek

1. fejezet: A nagy vizsga (Dina szemszöge)

És elérkezett a záróvizsga! Igeeeen és party time! Ja, még nem! Bocs téves. Reggel hat óra van és itt fekszem az emeletes ágyamon. Alattam fekszik a csapattársam és egyben legjobb barátom, Sam. Amikor hajszál pontosan hatot ütött az óra, megjelent a mentorom az ágyam rúdján guggolva. Majdnem szívrohamot kaptam.
- Jó reggelt, Dina!
- Magának is!- igen, a mentorom hihetetlenül gyors. Az ő neve Nocorama. De mindenki csak Noco-nak hívja.
- Felkészültél?- kérdezi kedvesen csillogó szemekkel.
- Igen, asszonyom!
- Most már nyugodtan tegezz! Hiszen ma van a záróvizsgád. És ez azt jelenti hogy felnőttél!
- És kapok rejtett pengét is?- kérdeztem izgatottan. A rejtett penge az assassinok jelképe már évszázadok óta. Csak a záróvizsgán lehet szerezni.
- Igen. Ha sikerrel használod őket a gyakorlaton.- azzal leugrott az ágyról és kiment.
Sam persze aludt, mint a bunda! Ez jellemző! Leugrom az ágyról és keltegetni kezdem. Elkezdett valamit dünnyögni.
- Anya, még öt percet!- alig bírtam visszafojtani a röhögést! Adtam neki egy lágy pofont.
- Mindjárt megyek, nyugalom!- dünnyögte. Megragadtam a vállát és felráztam.
- KELJ MÁR FEL!- ordítottam a fülébe. Olyan hirtelen ébredt fel, hogy bevágta a fejét az emeletes ágyba.
- Au! Jól van na! Fent vagyok!- mondta morcosan. Odamentem a tükör elé és kifésültem hosszú hajamat. Befontam és már menni is kellett a vizsga helyszínére. Ami nem más volt, mint egy baromi nagy erdő.
- Üdvözlök mindenkit!- mondta Noco.- Az első feladat az, hogy mindenki ide jön, húz egy állatot és abból kell öt darabot tetszőleges eszközzel elejteni.- mindenki odament és húzott. Én is húztam, és na mit? Hát persze, hogy a jávorszarvast! Azt bazi nehéz elejteni. De nem lehetetlen! Felhúztam a csuklyámat, és felkapaszkodtam egy fára. Láttam is egy jávorszarvast a folyónál. Odaugráltam egy közeli fára, és előkaptam az íjamat. Megfeszítettem és lőttem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése