Ugyanúgy csináltam mindent mint tegnap. De ezúttal sikerült választanom szakkört. Fél siker! Végül a rajz és a harcművészet nyert. Ja és folytattam a rajzokat a fiúkról. Kentinről ezt hoztam össze:

Alexy is kemény dió volt, de róla is összehoztam valamit:

Nem nagyon ismerem, de majd egyszer újra megpróbálkozom ezzel a rajzzal. És ami Lysandert illeti... Róla nem tudok semmit, így nem is tudtam lerajzolni. Majd talán egyszer...
De visszatérve a klubokra. Ma lesz az első harcművészet. Remélem lesz ott íj is! Délután kettőt ütött az óra és mi ott sorakoztunk tesicuccban. Én és egy Kim nevű lány voltunk egyedüli lányok. Azon kívül még ott volt Castiel, Lysander, és persze Kentin. Mind furcsállva néztek rám. Ezt a szakkört egy enyhén pedofil tesitanár tartotta. Így szólt hozzám:
- Kislány, komolyan gondolta, hogy beáll közénk?
- Igen, uram!
- Maga akarta! Tudja valamelyik fegyvert használni ezek közül?- arrébb lépett és megláttam az íjat.
- Igen. Már kiskorom óta nyilazom.
- Akkor mutassa meg, hogy mit tud!- odadobta nekem az íjat.
Kimentünk a tesiterem mögé, és ott volt egy komplett gyakorlópálya. Azonnal beleszerettem! odamentem a céltábla elé egy 50 méterrel.
- Nem lesz az sok?- kérdezte Castiel vihogva.
- Éppen hogy kevés.- mondtam mire csend lett.
Megfeszítettem az íjat. Ellőttem és pont a közepébe ment. Mindenki tátott szájjal figyelt. A tanár elismerően biccentett.
- Most lássuk, hogy megy a harc.- mondta a tanár.
- Milyen stílusban kell?
- Ezt hogy érti?
- Lehet kickbox, birkózás, box...
- Legyen sima kickbox.
- Értettem!
- És kit akar ellenfélnek?- végig néztem az embereken.
- Legyen Lysander!
- Lysander kemény ellenfél. Biztos benne?
- Halálosan!- minél keményebb a harc, annál jobb.
Lysander kijött a ringbe, velem egyetemben. Megszólalt a síp és egyből hasba vágott. Na most gurultam be! Mielőtt az arcomra is támadást mért volna, a háta mögé kerültem, megfogtam a kezét és lecsavartam a földre. Még nem volt mindkét válla a földön, így ráfeküdtem. Végül sikerült lent tartani, de vörös lettem, mint a paprika.
- Szép volt.- mondta, miután lefújták a meccset.
- Te is jól harcoltál.- mondtam.
- Hé, Lys! Levert egy lány?- amint meghallottam ezt a becenevet elkapott a röhögőgörcs.
- Próbáltál már küzdeni vele?- nézett ahogy már a hasamat fogtam a röhögéstől. Végre meg bírtam szólalni.
- Fiúk, ti együtt vagytok?-kérdeztem röhögve. Castiel egyből elment Lysander mellől.
- Honnan veszed ezt?- már a többiek is röhögtek.
- Becézgetitek egymást. Fogadjunk, hogy Lysander is hív valahogy.
- Hé, Cast! Hova mész?- Castiel ki akart sunnyogni az öltözőből.
- Tényleg! Nem arról volt szó, hogy megküzdünk?- üvöltöttem utána.
- Majd máskor.- hallottam.
Átöltöztünk mindannyian és kijöttünk a tornateremből. Beszélgettünk és egyszer azt látom, hogy valaki járkál a tetőn. Elköszöntem a többiektől és elindultam fel a tetőre. Amint kinyitottam a nehéz vasajtót megláttam Noco-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése